Miért választottuk az egyházi iskolát?
2009.07.30. 09:07
„Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, karjaimba zártalak, örökre enyém vagy!” Én ebben a tudatban élem az életemet, Istenbe vetett hitemet, katolikus vallásomat az őseimtől örököltem és kötelességemnek tartom tovább adni a gyermekeimnek.
Amikor munkatársává választott az Úr és rám bízta a gyermekeimet, hogy legyek az édesanyjuk, nagy feladatot adott nekem. Világra hozni, szeretni, gondozni, nevelni, megtanítani enni, járni, beszélni, hinni az Istenben és imádkozni.
Gyermekeim elsősorban Isten gyermekei, ezért alighogy megszülettek, megkereszteltük őket. Akkor fogadalmat tettünk, mint szülők, hogy a keresztény vallásunknak megfelelően neveljük őket. Mit is jelent ez? Számomra azt jelenti, hogy már pici kortól járunk templomba, minden vasárnap. Esténként együtt imádkozunk, kérve és megköszönve mindent az Istennek. Óvodás kortól beírattam őket hittanra, mert itt tanulhatják meg katolikus vallásunk gazdag és csodálatos rejtelmeit. A nagyobb gyermekeimnél még nem volt lehetőség, hogy óvodás és iskolás éveiket egyházi intézményben töltsék, de pályaválasztáskor elsődleges szempont volt, így kerültek a Hajúdorogi Görög Katolikus Gimnáziumba. A két kicsinél már megadatott, hogy Újfehértón egyházi intézményben tanulhassanak, boldogan írattam be őket. A legkisebb gyermekem a nagycsoportot már a „görögoviban” járta ki és így tanúja lehettem, milyen csodákra képes az Isten már ezekben az apró gyermekekben is. Az béke, szeretetteljes légkör, közös imádságok, lelki percek, a templomban megtartott ünnepségek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a kisfiam ne csak az iskolára legyen érett, hanem az életre is. A régi ovi is nagyon jó volt, de itt a pedagógusokkal olyan erkölcsi értékrendnek raktuk le az alapjait, ami majd későbbi életük folyamán gerincet ad nemcsak ahhoz, hogy meg tudják különböztetni a jót a rossztól, hanem ahhoz is, hogy öntudatos katolikus, keresztény magyarok lehessenek. A keresztény nem attól Krisztuskövető, mert soha nem esik el, hiszen mindannyian gyarló emberek vagyunk, hanem attól, hogy tudjuk, ha földre rogytunk a bűneink miatt, Isten irgalmas szeretetével fölemel, átölel, megvigasztal és tovább segít az úton. Ez nagy kegyelem, de soha nem fogja ránk erőltetni. Annyira szeret minket, hogy meghagyta nekünk a szabad választás lehetőségét: Vele vagy nélküle?
A családom és én őt választottuk. Ezért természetes, hogy a gyermekeim olyan iskolába járjanak, ahol a családon kívül az iskolai közösségben is átélhetik a hit az imádság és a szeretet megtartó erejét. Nem tudunk a gyermekeink helyett imádkozni, de velük és értük bármikor. Hálás vagyok az Istennek, hogy a férjem a hitben is társam, így tudunk a gyermekeinknek hitelesen példát mutatni. A vadludak V alakban repülnek, mert tudják, hogy azt a hosszú utat csak így tudják megtenni. Amikor egy-egy madár suhint egyet a szárnyával az így kialakuló léghullámok felhajtó erőt biztosítanak az őt követő madár számára, ezzel segítve őt. Egyedül soha nem lennének képesek megtenni az utat, de alakzatban repülve még a leggyengébb is képes eljutni a célba. Amikor Isten ezt mondta: Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást! Ezzel azt mondta: „Maradjatok alakzatban gyermekeim, élvezzétek a felhajtó erőt!” Nem számít ki vagy, milyen érettségi szinten vagy nem arra lettél teremtve, hogy egyedül repülj! Te Krisztus testének tagja vagy, arra teremtve, hogy feladatodat az összes többi taggal való kölcsönös együttműködés harmóniájában végezd. Isten üzenete mindenkinek szól!
Koncsosné Gönczi Ildikó
|